Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A padból a sorok mögé. Hetente megjelenő könyvajánló SZTE-s szerzők tollából származó művekről. Minden héten mutatunk egy könyvet, amelyre érdemes odafigyelni.
„Az embereknek mindig könnyebb együtt lenni, szoros alakzatban, mint egyedül kiválni a csoportból.”
A fordítóról: Kovács Ottilia 1995-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem és finnugor szakon. Dolgozott finn nyelvtanárként a Szegedi, a Pázmány és a Károli Egyetemen, kulturális programszervezőként a helsinki Magyar Kulturális Intézetben, és szerkesztőként részt vett az új finn-magyar szótár megírásában. Több mint húsz éve fordít finn szépirodalmat: prózát, drámát, verseket és gyerekkönyveket. Munkájáért a Finn Fehér Rózsa Lovagrend érdemrendjével tüntették ki.
A szerzőről: Anne-Maija Aalto 1988-ban született finn írónő. Dél-Karéliában nőtt fel, de 2012-ben Turkuba költözött, ahol irodalmat és kreatív írást tanult a Turkui Egyetemen. Első regénye, a Syvään veteen 2016-ban jelent meg. A második regényét, a Korento-t (2020) Topelius-díjra jelölték. Aalto harmadik és negyedik regénye egyaránt 2021 őszén jelent meg. Az Ahol behatol a fény a Korento önálló folytatása, és elnyerte Finnország legrangosabb irodalmi kitüntetését, a Finlandia-díjat. (A szövegek forrása: Galaktika Kiadó)
Aalto disztópiája egy melankolikus utazás a jövőbe, ahol a tengerszint emelkedése és a diktatúra által kialakított kasztrendszer uralkodik. A könyv három fiatal szemszögéből mutatja be ezt a rémisztő világot, ahol az emberkísérletek és az elnyomás mindennapos valóság. A történet atmoszféráját legjobban az író (és fordító) saját egyedi hangja határozza meg, amely keveri hasonló stílusú klasszikusok kétségbeesését. A „young adult” besorolástól eltérően az idősebb generációs is megtalálhatja benne napjaink aktualitásait, tekintettel arra, hogy a jövő keserűsége kísértetiesen jelenlegi problémákat is feszeget. A vázolt diktatúra két szélsőséges politikai irányzatból táplálkozik, és a regényben bemutatott kasztrendszer, amely a rasszizmus, nőgyűlölet és nacionalizmus rémisztő elegyéből áll, éles tükröt tart elénk napjaink társadalmi problémáiról. A három főszereplő döntései mutatják a rendszer értelmetlenségét, az emberkutató intézet révén pedig betekintést kapunk abba, hogyan zajlik a támogatottak, a tűrtek és a tiltottak mindennapja ebben a természeti katasztrófa sújtotta világban. Az olyan erőteljes témák, mint a rasszizmus, nők elnyomása, globális felmelegedés, diktatúra és virtuális valóság egy lehetséges jövőt vetít elénk.
A #könyvespolc ajánló igyekszik rendszeresen felhívni a figyelmet a fordítók munkájára, az olvasók nevében is köszönjük!
Lázárné Csernus Anikó
SZTE Alma Mater
